2012

Jógás baba.

Veronika

anyuka:Ildi

.
További kismama jógás babákról készült kép a GALÉRIÁBAN tekinthető meg.

.

VI. JÓGATÁBOR

….Simonfa

2012. június 1-2-3.

.

PROGRAM

.

Június 1. (Péntek)

Indulás – érkezés: 14:00 – 15:00 körül (helyszín: Simonfa, Egyetem vendégháza)

• 16:00-17:30  Jóga (jóga nidra, asanák,pranayama)
• ayurvéda (tejből készítünk finomságot,de gondolunk a tej érzékenyekre is)
• vacsora
• vacsora után  (jóga szellemisége, bevezetés a meditációba)
• 21:00 pihenés, alvás

.

Június 2. (szombat)

• 7:00-8:30  Jóga (mantra meditáció,asanák, pranayama)
• 8:30-9:00 reggeli
• délelőtt kirándulás, gyógynövénygyűjtés és meditáció a tóparton.
• (Kérlek, hozz ollót v. kést és papírzacskót a gyógynövénygyűjtéshez!
• Rossz idő esetén a vasárnap délelőtti programot előrehozzuk.
• ebéd
• ebéd után szabadprogram
• 15:30-17:00  Jóga (jóga nidra és asanák,pranayama)
• vacsora (jó idő esetén a szabadban)
• vacsora után (a program nyitott)
• 21:00 pihenés

.

Június 3. (vasárnap)

• 7:00-8:30   Jóga (mantra meditáció,asanák, pranayama)
• 8:30-9:00   reggeli
• ayurveda és a hozzá kapcsolódó fűszerek
• meditáció
• ebéd
• Jógatábor naplóírás.
• táborzárás (15:00 körül)

.

Lendvai Ibolya (Jaya Devi)

Jógaoktató

2012

Jógás baba. született:01.09.

Laura

anyuka:Szilvi

.

További kismama jógás babákról készült kép a GALÉRIÁBAN tekinthető meg.

Nevelőként a dévai gyerekotthonban

Egy nagyon kedves ismerősöm

írását ajánlom figyelmetekbe!

.

.

Nagyfalusi Évának hívják. Ő egy olyan merészet gondolt, hogy hátrahagyva munkáját (közgazdász volt egy jól menő vállalatnál) elindult Erdélybe,hogy nehéz sorsú gyerekeken segítsen.
Évit személyesen ismerem, aki szívesen segítene – az én közvetítésemmel – az közvetlen az otthon lakóinak segít,

Itt olvashatjátok írását:

Mikor hallottam először Böjte Csabáról?

Csaba-testvérről és az ő gyerekmentő szolgálatáról nagyon sok évvel ezelőtt hallottam először, úgy tudom Böjte Csaba ferences szerzetest 1992-ben helyezték papnak Dévára. Ott egyik nap az ajtaja előtt hagyott valaki egy kisbabát, akit Jézus szavára befogadtak. Később még pár utcagyerek került hozzájuk, leverték a templom mellett álló, már évtizedek óra üres ferences kolostor lakatját, rendbe hoztak pár szobát, és kezdetben ott éltek a gyerekekkel. Aztán egyre többen álltak az ügyük mellé, érkeztek az önkéntesek, adományok és ma Romániában 20 helyen közel 1000 olyan gyerekről gondoskodnak, akik általában nagyon szegény családból származnak, árvák, félárvák, vagy a szülők valamilyen családi- / egyéb probléma miatt nem tudnak a gyerekeikről gondoskodni (alkoholisták, börtönben vannak, nincs munkájuk, lakásuk stb.)  Később jött az ötlet, hogy ha megoldható, a gyerekek maradjanak a saját családjukban, de kapjanak étkezést és az iskola után ne csavarogjanak, így születtek meg sorban a délutáni napközi otthonok, jelenleg közel 30 helyen újabb ezer gyerek jár ezekbe. Itt együtt nőnek fel a magyar, román és cigány nemzetiségű gyerekek, mivel magyar iskolába járnak, illetve az alapítvány dolgozói is magyar nyelvet használnak a román gyerekek is pár hónap alatt megtanulnak magyarul.

Mikor jártam Déván először?

Déván pár éve jártam először, amikor egy csoporttal Csíksomlyóra menet fél órára megálltunk ott. Akkor láttam először konkrétan, hogyan működik egy bennlakó otthon. Déván az alapítványnak sikerült az évek során megvásárolni a templom és kolostor mellett álló két 4 emeletes háztömböt. Itt 3 szobás lakásokban 8-10 gyerek nevelkedik egy családban. Külön vannak fiú és lánycsaládok egy-egy nevelővel, aki főállásban, napi 24 órában ott van a gyerekekkel. Építettek egy nagy menzát is, ott étkezik napi 3x mind a 200 gyerek.

.

Hogy kerültem vissza Dévára?

Idén áprilisban mentem vissza Dévára, de már azzal a konkrét szándékkal, hogy én is ilyen nevelőnek álljak (az üzleti életben eltöltött 10 év után). Csütörtök délután érkeztem meg vonattal, beszállásoltak a vendégházba. Péntek délelőtt megkérdezte az igazgató, át tudnám-e venni aznap azt a 9 tagú fiú családot, akinek a nevelője pár napja elment. Így péntek estére már lett egy saját lakásom, saját családdal. A 9 fiúból mindössze 2 magyar nemzetiségű (pontosabban székely), 3 gyerek vegyes házasságból való (vagy apuka, vagy anyuka magyar), a többi 4 román nemzetiségű (gyerekek jól beszélnek magyarul, de a szülők egyáltalán nem, bár általában a nagyszülők között van egy-egy magyar). A legkisebb fiú 6 éves (nagycsoportos ovis), a legnagyobb most fejezte be a 8-dik osztályt (15 éves). A többség hétvégére (ha nem is minden hétvégén, de pár hetente) haza tud menni a családjához, hárman csak a vakációban vagy a hosszabb szünetekben. A négy legidősebb fiú már óvodás kora óta az alapítvány gondozásában van.

Április óta rengeteg élményben volt részem, ezek egy része persze sokkoló, hiszen általában már három gyerekre azt mondjuk egy családban, hogy sok, ehhez képest 9 fiú egy lakásban nagyon-nagyon sok.

Mivel szívesen írogatok, hetente le szoktam írni az élményeimet az internetes blogba, aminek címe: http://nagyfalusi.spaces.live.com/blog/

Az alapítvány kizárólag adományokból tartja fenn magát, így például gyümölcs csak akkor kerül az asztalra, ha azt adományba kapunk.

Április óta úgy emlékszem összesen 3x kaptunk almát, 2x egy-egy darab banánt. Ezért arra gondoltam, hogy most nyáron, mikor visszajövök szabadságra, próbálok adományt gyűjteni kimondottan gyümölcsre, tehát hogy minden nap tudjak venni nekik egy-egy gyümölcsöt (vagy zöldséget, például nagyon szeretik a fiaim a répát, ott „murek”-nek mondják). Számításom szerint ehhez napi 50 forint kell, tehát havonta 1.500 forint.  Amennyiben ilyen célra kapnánk támogatást, akkor a pénzből én megvenném a gyümölcsöt a közeli BILLÁ-ban, és utólag beszámolnék a pénz felhasználásáról.